Amikor Spanyolország déli részére gondolunk, legtöbbször a zsúfolt tengerpartok és a lüktető nagyvárosok jutnak eszünkbe először. Pedig a Sierra Grazalema vonulatai között egy egészen más világ bújik meg, ahol az idő mintha megállt volna a vakítóan fehérre meszelt falak és a szűk, macskaköves utcák között. Ezek az úgynevezett Pueblos Blancos települések nemcsak a hőség ellen nyújtanak védelmet, hanem egy olyan életritmust is közvetítenek, amelyet a modern ember már szinte elfelejtett. Egy jól megtervezett autós túrával néhány nap alatt bejárhatjuk a legkülönlegesebb falvakat, miközben a hegyi utakról nyíló kilátás minden kanyarban lenyűgöz minket.
Kezdjük a kalandot a sziklára épült Ronda városában
Ronda az egyik leglátványosabb kiindulópont, hiszen a várost egy hatalmas szakadék szeli ketté, amelyet a híres Puente Nuevo híd köt össze. A mélység felett magasodó házak látványa azonnal megadja az alaphangot az egész utazáshoz, hiszen itt minden a természet és az építészet különleges kapcsolatáról szól. Érdemes korán reggel elindulni a híd lábához vezető ösvényen, hogy alulról is megcsodálhassuk a monumentális kőíveket. A város bikaviadal-arénája és a régi mór negyed szintén megér egy hosszabb sétát a délelőtti órákban.
A turisták tömegeitől távolodva keressük fel a Cuenca-kerteket, ahol a teraszos kialakításnak köszönhetően minden szinten más növényzetet és más perspektívát találunk. Itt még a legforróbb nyári napokon is kellemes marad a levegő a völgyből felszálló szellőnek köszönhetően. Ne felejtsünk el megállni egy pillanatra a város főterén, ahol a helyiek kényelmesen kávéznak, mit sem törődve a fényképezőgépekkel kattintgató látogatókkal.
Ezért érdemes megállni a kisebb és csendesebb falvakban is
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak a legismertebb pontokat érintik, pedig az igazi élményt gyakran a névtelen kis falvak adják. Zahara de la Sierra például egy türkizkék víztározó partján magasodik, és már a távolból is úgy fest, mint egy koronás hegycsúcs. A faluba felérve a szűk utcákon sétálva szinte minden ház ablakából muskátlik és más színes virágok omlanak alá. A várromhoz vezető kaptató bár fárasztó, a fenti panoráma minden izzadságcseppet megér.
Grazalema faluja egy völgy mélyén fekszik, és híres a kézzel szőtt gyapjútakaróiról, amelyeket még ma is hagyományos módszerekkel készítenek. Itt a levegő mindig frissebb, a környékbeli erdők pedig kiváló túrázási lehetőségeket kínálnak a természet kedvelőinek. A helyi kézműves boltokban nemcsak szuveníreket vehetünk, hanem bepillantást nyerhetünk a generációkon át öröklődő mesterségekbe is. Érdemes itt eltölteni egy éjszakát, hogy megtapasztaljuk a hegyvidéki csendet és a csillagos eget.
Setenil de las Bodegas falva pedig azért különleges, mert a házak egy része nem a sziklák mellé, hanem közvetlenül a sziklák alá épült. A hatalmas kőtömbök alkotják a tetőt és a falakat, ami egészen szürreális látványt nyújt a főutcán sétálva. Itt a barlanglakásokból kialakított kávézókban hűsölhetünk, miközben a fejünk felett több tonnányi természetes kőzet magasodik.
Így készüljünk fel a kanyargós hegyi utakra és a parkolásra
Az andalúz hegyvidéki vezetés nem való a bizonytalan sofőröknek, de egy kis odafigyeléssel bárki számára teljesíthető feladat. Az utak általában jó minőségűek, de gyakran olyan szűkek, hogy két autó alig fér el egymás mellett a hajtűkanyarokban. Érdemes kisebb méretű autót bérelni, mert a fehér falvak belső utcáiba egy nagyobb járművel szinte lehetetlen behajtani. Mindig figyeljük a kihelyezett táblákat, és ha tehetjük, hagyjuk az autót a falu szélén található kijelölt parkolókban.
A navigációs rendszerek néha hajlamosak a legrövidebb, de egyben legjárhatatlanabb utakra terelni minket a településeken belül. Ha látjuk, hogy az utca gyanúsan szűkülni kezd, inkább forduljunk vissza, mielőtt beszorulnánk két évszázados fal közé. A tankolást se hagyjuk az utolsó pillanatra, mert a hegyek között ritkábban találunk benzinkutat, mint a főutak mentén. A türelem itt kulcsfontosságú, hiszen gyakran előfordulhat, hogy egy birkanyáj vagy egy lassabb mezőgazdasági vontató miatt kell várakoznunk.
Kóstoljuk meg a helyi ízeket a lugasok árnyékában
A gasztronómia elengedhetetlen része az útnak, hiszen minden falunak megvan a maga specialitása és saját készítésű sajtja. A „queso payoyo” egy helyi kecske- és juhsajtból készült különlegesség, amelyet mindenképpen érdemes megkóstolni egy pohár száraz sherry társaságában. A hegyi falvakban a húsételek dominálnak, különösen a vadon élő állatokból készült raguk és a híres ibériai sonka. Az éttermekben ne keressük a luxust, a legegyszerűbb kockás abroszos helyeken kapjuk majd a legőszintébb ízeket.
A déli szieszta idején a legtöbb hely bezár, ezért érdemes a napunkat úgy tervezni, hogy kettő és öt óra között mi is megpihenjünk valahol. Ilyenkor a legjobb egy árnyas teraszon hűsölni egy tál olivabogyó és egy hideg ital mellett, figyelve a falu lassú lüktetését. A vacsoraidő Spanyolországban későn, este nyolc-kilenc körül kezdődik, amikor a levegő végre lehűl és az utcák újra megtelnek élettel. A közös étkezés itt nemcsak a táplálkozásról, hanem a közösségi élményről és a hosszú beszélgetésekről szól.
Andalúzia fehér falvai között utazni olyan élmény, amely segít visszatalálni a lényeges dolgokhoz. Itt nem a látnivalók kipipálása a cél, hanem az a nyugalom, amit a fehérre meszelt falak és a végtelen olajfaligetek árasztanak magukból. Ha egyszer rászánjuk magunkat erre a körútra, biztosak lehetünk benne, hogy a hegyekből leereszkedve egy kicsit más emberként térünk majd haza a mindennapokba.
