Sokan csak Athénig vagy a népszerű szigetekig jutnak el Görögországban, pedig a szárazföld déli része, a Peloponnészoszi-félsziget valódi kincsesbánya. Autót bérelni itt nemcsak kényelmi szempont, hanem a szabadság kulcsa is. Hegyi falvak, ókori romok és kristálytiszta vizű öblök várják az utazót, aki hajlandó letérni a kitaposott ösvényekről. Ez az a vidék, ahol a történelem és a természet szinte észrevétlenül olvad össze minden egyes kilométeren.
Történelem minden kanyarban
Ha elindulunk Korinthosz felől, azonnal érezzük a múlt súlyát a tájon. Az epidauroszi színház akusztikája még ma is lenyűgözi a látogatókat, akik a legfelső sorban is tisztán hallják a színpad közepén elejtett pénzérme hangját. Mükéné romjai között sétálva pedig megelevenednek a homéroszi eposzok hősei a szemünk előtt. Érdemes rászánni az időt ezekre a helyszínekre, mert minden kőhöz tartozik egy évezredes legenda.
Nafplio városa tökéletes bázis lehet az utazás első napjaiban. Az egykori görög főváros szűk utcái és velencei stílusú házai rendkívül romantikus hangulatot árasztanak a tengerparton. A Palamidi várba vezető több száz lépcsőfok megmászása után pedig elénk tárul az egész Argoliszi-öböl panorámája.
A félsziget belseje felé haladva Spárta és Misztrász bizánci romvárosa vár ránk. Itt a középkori templomok és paloták maradványai között sétálva úgy érezhetjük, mintha megállt volna az idő. A hegyoldalba épült város falai közül belátni az egész völgyet, ami stratégiai szempontból is érthetővé teszi a helyszín egykori fontosságát. A csendet csak a kabócák ciripelése töri meg a forró délutánokon.
A vadregényes Mani-félsziget kőtornyai
Ahogy délebbre haladunk, a táj egyre zordabbá és drámaibbá válik az autó ablakából figyelve. A Mani-félsziget különleges építészetéről, a masszív kőtornyokról híres, amelyek egykor vérre menő családi viszályok idején védelmi célokat szolgáltak. Itt a kopár sziklák és a mélykék tenger kontrasztja adja meg az alaphangot minden egyes faluban. Sok toronyházat mára stílusos butikhotellé alakítottak át, így mi is átélhetjük a régi korok különleges atmoszféráját modern kényelemben.
Ne hagyjuk ki a Diros-barlangot sem, ahol csónakkal járhatjuk be a misztikus föld alatti tavakat. A cseppkövek között evezve egy teljesen más világba csöppenünk, távol a felszíni hőségtől. Ez a túra felejthetetlen élményt nyújt a hőség elől menekülőknek és a kalandvágyóknak egyaránt. A barlangrendszer hatalmas, és minden kanyarban újabb és újabb különös formációk várnak a látogatókra.
Türkizkék öblök és érintetlen tengerpartok
Görögország egyik legszebb strandja, a Voidokilia-öböl is ezen a környéken található. Az omega betű alakú partszakasz finom homokjával és sekély vizével mindenkit rabul ejt az első pillanatban. Itt nincsenek kiépített bárok vagy hangos zene, csak a természet tiszta hangjai hallatszanak. A dűnék mögött megbújó lagúna pedig fontos madárrezervátum is egyben.
Pylos városa mellett számos kisebb, eldugott partszakaszt is felfedezhetünk, ha van nálunk egy jó térkép. Érdemes letérni a főútról, és követni a porosabb, kisebb jelzéseket a part felé. Gyakran előfordul, hogy egy-egy rejtett öbölben csak mi magunk vagyunk az egész délután folyamán. A víz színe itt a világoskéktől a mélysmaragdig változik a fényviszonyoktól függően.
A déli csücsökben fekszik Elafonisos apró szigete, amely komppal mindössze tíz perc alatt elérhető. Simos strandja fehér homokjával és átlátszó vizével leginkább a karibi világot idézi fel bennünk. Ez az ideális hely a teljes lassításra és a gondolataink rendezésére. Sokan érkeznek ide sátorral is, hogy minél közelebb lehessenek a csillagos égbolthoz és a tenger morajlásához.
A partszakaszok változatossága miatt érdemes minden nap más irányba indulni az autóval. Vannak kavicsos, vadabb szakaszok és lassan mélyülő, családbarát strandok is. A legtöbb helyen a víz annyira tiszta, hogy méterekre lelátni az aljára. Ez a felfedezőút garantáltan kiszakít a hétköznapi rutinból.
Gasztronómiai kalandok az olajfaligetek között
Messzénia régiója világszerte ismert a kiváló minőségű olívaolajáról. Az utak mentén végtelennek tűnő olajfaligetek kísérik utunkat, amelyek ezüstös levelei különlegesen csillognak a mediterrán napfényben. Szinte minden faluban találunk egy kis családi présüzemet, ahol megkóstolhatjuk a legfrissebb termést. A helyi olaj íze karakteres és selymes, nem véletlenül nevezik a vidék folyékony aranyának.
A tavernákban érdemes mindig a napi ajánlatot kérni, mert a peloponnészoszi konyha a frissességre épít. A reggel fogott halak, a vadon termő fűszernövényekkel ízesített bárányhús és a helyi kecskesajtok felejthetetlen gasztronómiai élményt nyújtanak. Ne felejtsük el megkóstolni a narancsos pitét sem, ami a vidék egyik legkedveltebb édessége. Az étkezés itt nemcsak táplálkozás, hanem egyfajta közösségi ünnep is, amit nem szabad siettetni.
A Peloponnészoszi-félsziget felfedezése nem egyetlen hétvége programja, hanem egy hosszabb elmélyülés kezdete. Ez a vidék megköveteli a figyelmet és a nyitottságot, cserébe viszont olyan élményekkel gazdagít, amelyeket a tömegturizmus helyszínein hiába keresnénk. Ha egyszer belekóstolunk ebbe a szabad életérzésbe, biztosan vissza akarunk majd térni a görög délvidékre.
